A hűtő története, jellemzői

Az alternatív hűtő régen

A jéggel való frissen, hidegen tartása az ételeknek már évszázadok óta használt praktika. Az emberek árnyékos helyen ástak gödröket, amelyek a földben jól szigeteltek voltak, és abba rakták a tóból, folyóból kivágott jeget, és így akár nyárra is volt hűtőjük.

Sokaknak lehet ismerős a zöldségesverem is. Falusi, tanyasi házak pincéiben fordult elő gyakran, és a zöldégek frissen tartására használták. Hagyományosan úgy készült, hogy a sötét és alapból hűvösebb pince végében ástak egy, az igényeknek megfelelő mélységű gödröt. Ennek az aljára homok került, arra helyezték rá a burgonyát, répát, vagy amit éppen akartak, végül szalmával takarták be és földet szórtak a tetejére, általában 10-15 centiméter vastagon. Ebben nem volt semmi mágia, egyszerűen a föld és az árnyékos pince hatására alapozva tudták frissen tartani a kertben termett zöldségeket.

hűtő_pic3

A hűtő, mint gép napjainkban

A hűtő mai formáját 1748-ban, a Glasgow-i Egyetemen kezdte elérni, ahol etil-éterrel az első mesterséges hűtést William Cullen alkalmazta. 1805-ben Oliver Evans készítette el az első gőzzel működő hűtőgépet. 1842-ben John Gorrie levegő hűtőközeges gépe lát napvilágot, majd 1856-ban a hűtés ipari alkalmazásba is kerül. Még ugyanebben az évben James Harrison feltalálja a gőzkompressziós hűtést, három év múlva pedig az ammóniás abszorpciós hűtőgépet Ferdinand Carré hozza létre. 1876-ban az első ammóniás kompresszoros változatot is elkészíti Carl von Linde, amit közel húsz év múlva már a levegő nagyüzemi cseppfolyósítására használnak.

Az első háztartási hűtő 1913-ban kerül piacra Chicagoban, a DOMELRE által. 1922-ben Svédországban kerül a nagyközönség elé az abszorpciós hűtő, majd 1939-ben megjelennek az Electrolux fagyasztókamrás gépei is.

A hűtő főbb jellemzői

A hűtő egy olyan szerkezet, amivel mesterségesen lehet a környezeténél alacsonyabb hőmérsékletet előállítani. Ez történhet természetes módon (például jéggel), vagy mesterségesen, mint a modernkori hűtőgépek esetében.

A legtöbb háztartási hűtő gőzkompressziós elven működik. Ez azt jelenti, hogy a hűtőközeget zárt rendszerben keringeti, ami a gép belsejéből hőt von el, és azt máshol leadja, így biztosítva a kellő hideget. Eleinte ammóniát és propánt használtak hűtőközegnek, melyek azonban mérgezőek, gyúlékonyak. Egy időben el is hagyták ezeket, de az ammóniát ma ismét gyakran alkalmazzák. Később a freonok következtek, ám ezek az ózonréteget károsították, így manapság leginkább hidrokloro-fluorokarbonok, valamint a szub- és szuperkritikus kén-dioxid terjedt el a gőzkompressziós rendszerekben.

Az abszorpciós hűtő gépek a 20. század közepén terjedtek el, mivel sokkal olcsóbbak voltak a gőzkompressziós hűtőknél. A mai napig találkozhatunk velük az otthonokban, a kisebb háztartási hűtők működnek ezen az elven. Hőszivattyút építenek bele, amely mechanikai, villamos vagy hőenergia segítségével kétszer is megváltoztatja a hűtőközeg halmazállapotát, és ezzel ér el egy magasabb energiaszintet.

Emellett alkalmazzák még a gőzsugaras módszert is. Ezeket klímaberendezésekbe építik be, illetve esetenként repülők utastereinek hűtésére alkalmaznak levegő hűtőközegű gépeket.

A fent felsoroltak termodinamikai elven működnek. Azonban létezik még a termoelektromos és a termoakusztikus hűtőgép is: előbbit műszerekhez és űreszközökhöz használják, utóbbi pedig még kísérleti fázisban van.

A hűtő alkalmazása

Ha maradunk a hétköznapokban is ismert, ételek, italok (és arcpakolások) hidegen tartására használt hűtőknél, akkor nagyrészt három helyen találkozhatunk velük: otthon, munkahelyen vagy iskolában, illetve éttermekben vagy boltokban.

hűtő_pic2

A háztartási hűtő mára leginkább elterjedt formája az, amelyik fagyasztórekesszel is rendelkezik, vagy egybe van építve egy külön fagyasztószekrénnyel. Előbbi változat esetén a hűtőn belül van egy kisebb rész, amely teljesen elkülönül, máshogy is van szigetelve, és mínusz fokokra hűl le. Ide az ember már nem a tejfölt rakja, hanem a mirelit zöldborsót. Utóbbi esetében a fridzsider tetejére egy kisebb, vagy mellé egy ugyanakkora fagyasztó van applikálva, így az igényeknek és helynek megfelelő modell választásával lehet egy kisebb űrtartalmú  jégszekrényünk, vagy egy nagyobb, amely a kétajtós megoldással valósulhat meg. Lehetnek szabadonállók, de a modernebb konyhákban már a szekrénysorba építik be a hűtőket is, ahogy a mosogatógépet vagy a sütőt, mikrót.

Az iskolában, munkahelyen a kisebb hűtőket alkalmazzák, amelyek lehetnek abszorpciósok is. A diákok számára ez a büfében biztosíthat hideg üdítőket, a dolgozóknak a vitt ebédet tartja frissen. Hasonló készülékek lehetnek a hotelek, szállodák minibárjai is.

Az éttermi, bolti hűtők a nagyobb változatok, általában elhúzható üvegajtóval, sok polccal, nyitáskor kiáradó hideggel és nagy hanggal. Ezek gőzkompressziós gépek, nagy mennyiségű áru frissen tartásáról gondoskodnak, és a folytonos nyitogatás ellenére (ami az otthoni hűtő számára köztudottan nem túl hasznos) képesek megtartani a szükséges hőmérsékletet, még nyáron is.

És hogy a boltból hazáig is frissen lehessen tartani a tejet, vagy fagyasztott állapotban a halrudakat, esetleg egy piknik alkalmával biztosítva legyen a hideg narancslé, egyre inkább elterjedté válnak a hűtőládák. Ezek jégakkuval működnek, és inkább a jégveremhez állnak közelebb, mint a mai hűtőkhöz, legalábbis ami a működési elvüket illeti. Ám a nyári napokon igazán praktikusak tudnak lenni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük